A tudáshoz nyitottság is kell
A PWA tavaszi – 2015. március 26-ei konferenciáján – három kerekasztal-beszélgetést tartottunk.
Az első lényeges kérdése volt: a médiának milyen felelőssége és szerepe van a tudásátadásban? Akik erre válaszoltak: Jakupcsek Gabriella televíziós műsorvezető, Fodor János újságíró, Mérő László pszichológus, Síklaki István szociálpszichológus, Tóth Andrea, a Brit Kereskedelmi Kamara elnökségi tagja. Abban mindannyian egyetértettek: az akadémikus tudás presztízse megbomlott, a közösségi és praktikus tudás viszont felértékelődött. A „smart”, tehát az „okos világban” a technika is a tudást támogatja. Többet tudunk, gyorsabban jutunk információkhoz, de azért az észt nem lehet letölteni alkalmazásként a netről. És még mindig a kíváncsiság a tudás legerősebb építőköve.
A második kerekasztal-téma a mentorszemlélet volt, a praktikus tudás átadása. Akik erről hangosan gondolkodtak: Csíkné Dr. Kovács Klára, a Karrier és Stílus ügyvezetője, Gazsi Zoltán, az Eisberg Hungary Kft. ügyvezető igazgatója, Gothárdi Ibolya, a Vodafone HR-igazgatója, Mocsai Lajos, a Testnevelési Egyetem rektora, Szabó György, a Menedzser Szövetség elnöke.
Mocsai Lajos szerint a tudás kreativitás is. Ő az élsportból hozta példáit: a mentor, a „mester” voltaképpen azért küzd, hogy a tanítvány felülmúlja őt. Nincsenek pozícióféltő szempontjai. A mentor akkor sikeres, ha a mentorált győzelmet arat. Gazsi Zoltán azt mondta: tudáson ő egy működésmódot is ért, gyors reagálást és a változtatásra való képességet. Szabó György úgy vélte: a tudás – attitűd elsajátítása is a fenntartható siker érdekében. Ahogyan fogalmazott: „A tudáshoz nyitott tér kell.” Gothárdi Ibolya a mentoring kapcsán jegyezte meg: „Ha nincs nyitottság, ha a tudás átadására nincs egyenlő helyzet, akkor mentoring sincs.” Hozzátette Kovács Klára: „A mentoring kulturális szemlélet és viselkedés átadása is.”
A harmadik kerekasztalt a történetmesélők, storytellerek ülték félkörbe. Sándor Anna elmesélte a Spinoza Ház megalapítását, hogy saját első kudarcai kapcsán tanulta meg, miként kell jól működtetni egy kulturális vállalkozást. Sárdi Dóra, a Pagony gyerekkönyvesbolt-hálózat vezetője elmondta, amikor létrehozták a Pagonyt, a közösségépítés ambíciója is hajtotta őket – túl azon, hogy hiányosnak találták a gyerekkönyvpiacot. Veres Ádám mechatronikai mérnök, a La femme magazin 50 tehetséges magyar fiatal programjának díjazottja kutatásáról beszélt: szeretné jobban megérteni a színlátás működését, és a színtévesztők számára élvezhetőbbé tenni a világot.
Patzauer Éva, a Csodalámpa Alapítvány ügyvezetője felidézte az indulásukat, hogyan és miért hozta létre a „csodateljesítő” segítőszolgálatukat, amely eddig már több mint 2500 súlyosan beteg kisgyerek kívánságát teljesítette. Zétényi Anna, a StorySociety vezetője történeteket osztott meg annak kapcsán, hogyan lehet sztorikkal szervezeti és társadalmi konfliktusokat oldani. Beszélt arról is, komoly felelősségünk van abban, milyen történeteket adunk át, hogyan formálunk csapatot, vállalatot történetek által.